Globális felmelegedés

Írta: Kulcsár Attila

Nadapi szintezési ősjegy, az ország legállandóbb pontja

A strand teraszán mindenféle ember üldögél a napernyők alatt, ezt a hőmérsékletet fehér ember csak gyakori sörökkel képes kibírni.

– Ez a globális felmelegedés az oka ennek a hőségnek, 45 fok van árnyékban.  Ilyen nem volt gyerekkoromban – kezdte az egyik TV-ben iskolázott vendég.

– Az üvegház hatás az oka.  Nálunk már beért a citrom a teraszon.

– A faszális energiák okozzák.

– Fosszilis – javítja ki egy tanultabb ivó –, mint a szén, olaj, meg a földgáz, amit elégetünk.

– Borzasztó ez az állapot. A gyereknek vettem karácsonyra egy szánkót, és ki se tudtuk próbálni.

– Menjetek fel a hegyekbe, ott talán van egy kis hó.

– Maradjon csak a fenekén, ez a sok autó meg a repülők okozzák a széndioxid-kibocsátásukkal.

– Én már csak biciklivel járok.

– A kínaiak okozzák. Állítólag a rizstermelés is sok káros anyagot bocsát ki a levegőbe.

– Meg a tehenek nálunk a metánt. Hallotta maga már azokat emészteni? Hát az nem semmi, amit egy tehéncsorda kibocsát.

– Én már nem iszok tejet, a következő kört én fizetem. Korsóval jöhet?

– Azt hiszik, hogy annak nem lesz kibocsátása?

– Nincs ezen mit szépíteni  uraim, a flancos emberi életforma okozza a globális felmelegedést, és akkor itt sírunk. A klímagépek.

– Közben meg ömlik rólunk a víz, és olvadnak a gleccserek, emelkedik a folyók vízszintje.

– A nyáron voltunk az Adrián. Van egy állandó helyünk.  Fiatal koromban a strandon a térdemig ért a víz, most meg már a tökömig.

– Mert már a térdedig lóg, Bélukám.

– Nem vicc ez, uraim. Grönlandon már szakadoznak le a gleccserek a tengerbe. Ha mind megolvad, hat méterrel emelkedik meg az óceán a Föld északi féltekén.

– Hollandiának annyi, meg Velencének is.

– És mi lesz a pluszmínusz nullával? – szólt bele egy frissen építkező a vitába.

– Az meg mi a fene? – kérdezte mindenki.

– Hát nem tudjátok? Minden háznak van egy padlószintje az utcához viszonyítva. Az a plusz-mínusz nulla.  Ezt úgy ismeri a földhivatal, mint az NAV a jövedelmedet. A járdák mellett, a föld alatt mennek a szennyvízvezetékek, abba csatlakozik a WC-lefolyótok, egy aknába. Majd onnan tovább, egy lejtős szennyvízcsatornába. Minden aknának meg van adva a magassági szintje, az Adriai-tenger szintjéhez képest. Valahol Fiumében van egy nulla pont kőbe vésve.

– De ez magassági fix pont nem is olyan egyszerű kérdés. A Monarchiából örököltük az adriai abszolút magasságot. A szocialista országok aztán áttértek 1960-ban a balti magasságokhoz, amelynek Leningrádban volt a fix pontja, ez 67 cm-rel magasabban van. Előfordult olyan NDK-s hegycsúcs, amelynek egyik oldala 67 cm-rel magasabb volt, mint az ausztriai oldali. Most állítólag egy amszterdami ponthoz fogunk igazodni, az 14 cm-rel lejjebb van. A magyar relatív fixpont Nadapon van , ettől számítgatják át, hol így, hol úgy a magasságokat.  

– Na szóval, a csatornáknak először bele kell lejteni a szennyvíztisztító medencébe, a város szélén. Itt leülepítik, megtisztítják, aztán tovább vezetik gravitációsan egy csatornába.  Ez is a tengerszintmagassághoz van beszintezve. Na de ha megemelkedik a tenger szintje, visszafele fog folyni a szarlé is, ugye. Elönt mindent, uraim – tartott kiselőadást a nagyokos.

– Ne keltsen pánikot az úr, az már meg van tisztítva. De azt mondja, hogy a tisztított szennyvíz is belefolyik a Tiszába?

– Bele bizony, és remélem, hogy csak az. Meg a Dunába, bele minden a Fekete-tengerig, onnan meg tovább….

– És azért emelkedik meg az Adria szintje a strandon?

– Úgy bizony, na, csakhogy leesett a tantusz. Kértek még egy sört?

– És mennyi most a Himaláján a Föld legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest magassága?

– Hogy jön ez most ide? Ott nincs járda, meg szennyvízvezeték.

– Hát úgy, hogy most a földhivatal szerint a hegy 8848 méter magas az Adria szintjétől.  1953-ban egy Edmund  Hillary nevű fickó ért fel a csúcsra először, meg egy teherhordó nepáli serpa.

– Honnan tudja maga ezt ilyen pontosan?

– Én is erre készülök már évek óta. Rajta van a bakancslistámon. Már leszoktam a dohányzásról is. Nincs ott elég oxigén.  Nem veszélytelen, de eddig már feljutottak vagy hétezren.

– Na és mikor megy?

– Most már semmikor. Ez a globális felmelegedés meg a tengerszintek megemelkedése elrontotta a világcsúcsot is. Már ma is vagy 40 cm-rel alacsonyabb a hegy magassága, attól függ, honnan mérik. A 8848 méteres szintet már sohase érhetem el. Fölöslegesen nem kockáztatok.

– Menjen akkor vízszintesen ennyit.

– Ne biciklizgessen. Sétáljon ki a telkére gyalog, Libabokorig van vagy 10 kilométer. Megdöntheti a világcsúcsot is.   

– Az utolsó ötöt kúszva tegye meg, az olyan, mintha hegyet mászna.

– De várja, meg amíg leesik a hó, mint a Himaláján!

– Hát ezen a télen ez már nem jön össze…

Na, így sikerült megoldani a fiúknak a globális felmelegedés legnagyobb problémáját…

     

Illusztráció: Nadap