A természet amorf szabadsága

 Írta: Kulcsár Attila

Tihamér született építész. Az Isten is erre a pályára szánta. Csecsemő korában nagyon sírós volt a csöppség. Anyukája ölbe vette ilyenkor, büfögtette étkezés után – fáj a kis hasikája a babának? –- kérdezte, és így, kézben hamar elhallgatott, de aztán a kiságyba visszafektetve megint rákezdte. Végül szülei elvitték egy gyermekorvoshoz. Az felfektette a vizsgálóasztalra az addig ordító kisbabát, aki ott rövid idő múlva csendben maradt. Hümmögött a doktor, forgatgatta így is, úgy is – csak a függőleges és a vízszintes testhelyzetet szerette, ha hasra fordította, akkor is elcsendesedett. Ezek után az orvos megfogalmazta a diagnózisát:

– Kedves apuka és anyuka, az önök gyerekének egy ritka betegsége van, úgy hívják, hogy geometritisz. Még nem találkoztam ilyennel. Csak bizonyos testhelyzetekben érzi jól a magát tartósan, csak vízszintesen és függőlegesen. Menjenek nyugodtan haza, nézzék meg a gyerek kiságyát, biztosan nem vízszintes. Előfordul az építőiparban, hogy az aljzatbeton a sarokban nem sikerül vízszintesre. A kőműves a falak szögletében nem tudja szokásosan használni a simítót, és ott néha felmagasodik betonaljzat. Aztán jönnek a parkettások, és erre burkolnak rá. Persze hogy a szekrény sarka, ha oda kerül, magasabban lesz. Aztán az akasztósban lecsúsznak a rúdról a vállfák. Ha gyerekágy kerül ilyen helyre, nem lesz vízszintes a fekvőhely. Van, aki egy centit is észrevesz.  

A szülők hazavitték a csöppséget, és valóban, a gyerekszobában kiságy sarka egy söröskupakon állt, amely még a beköltözéskor seprődött oda, az apuka a cipekedéskor fogyasztott el anno egy kőbányait, annak a kupakja volt az, rábútoroztak, és matrac eltakarta.

Tihácska ezután a szokásos módon felcseperedett, a szülők kerülték ezeket a kritikus testhelyzeteket. Furcsa betegsége alig volt feltűnő az óvodában, csak az, hogy a párhuzamost mennyire szereti. A terítéskor a kanalakat merőlegesen az asztal széléhez igazította. Csak derékszögű embereket szeretett rajzolni, az építőkockákat használta sablonnak. Hintázni utált, a libikókán állandóan vízszintesen akarta tartani a mérleghintát, a homokozóban mindig lerombolta a mások által építette várakat, és vízszintesre simította a dombját.

Az iskolában már nem volt vele különösebb baj, mert a keresztanyjától kapott a születésnapjára egy vízmértéket, és azzal állandóan vízszintesre állította a szemléltető képeket, tablókat, este párhuzamosra húzgálta a padokat, székeket az osztályteremben. Ennek még örültek is a takarítónők, de amikor Tihamér szólt az igazgatónak, hogy az iskola névadójának, Vécsey tábornok a lovasszobrát függőlegesre kellene állítani, elküldte az iskolaorvoshoz. Az megnézte a TAJ-kártyája segítségével a kórelőzményeit, és megállapította, hogy ez még mindig a gyerekkori betegség tünete. Utána olvasott a szakirodalomban, és megtudta, hogy Mies van der Rohe, a modern építészet egyik legnagyobb mestere is megkapta ezt a vírust, de nem halálos, sőt világhírű építész lett. Tulajdonképpen ez ma már egy foglalkozási ártalom, amit leggyakrabban az építészek kapnak el egymástól. A sok párhuzamos vonalzó és rajta a derékszögű háromszögek okozzák a bajt. Mindig ezek mellett húzzák a vonalakat, ezekben a koordinátákban gondolkodnak virtuálisan is, és a terveik szerint megépülnek mindenféle házak, tele vannak velük a világvárosok. Nem kell ezeknek már libella, vízmérték vagy függőón. Szabad szemmel is meg tudják állapítani a pillérek függőlegestől való eltérését, a padló lejtését, ha nem a lefolyó felé tart. A nagy építész, Le Corbusier is ebben szenvedett. Amikor Ronchamp-kápolnát tervezte, amelyik csupa görbeség és ív, az ellentmond ennek – de akkor éppen egy elvonókúrán vett részt, később aztán visszaesett, mint az alkoholbetegek általában, ha nem változtatnak életformájukon. Egyszer emiatt került életveszélybe, amikor Moszkvában a Szovjetek Palotájáról konzultált. Sztálin előszobájában várakozott, és meg akarta igazítani függőlegesre a generalisszimusz képét a falon, mert egy takarító elvtársnő portörlés közben elmozdította. A kísérő KGB-s tiszt majdnem lelőtte. Azt hitte meg akarja szentségteleníteni a képet. Alig tudta magát kimagyarázni. Állítólag Hitler is ebben a betegségben szenvedett, azért üldözte a ferde hajlamúakat.

Nálunk a házgyári építészet idején járványos lett a geometritisz. Az építészek a tervezőktől a kivitelezőkig magukon viselik gyerekkori betegségük következményeit, ma is tele vannak városaink a KÓR-szak áldozataival.

Szerencsére ma már a geometritisz gyógyítható. Gyógyszer van rá. Az iraki születésű angol építész, Zaha Hadid magán kísérletezte ki az ellenszert, és olyan sikeres volt, hogy a végén már nem is tudott derékszögű házakat tervezni. De minden az dózisoktól függ.

Zaha Hadid sajnos a túladagolástól meghalt, de a szabadalom örökösei – most hogy a világjárvány miatt mi is „haza cuccoltunk – irodánkat bízták meg a forgalmazással. Rendeljék meg cégünktől az Anti-geometritiszt. Gyerekjáték lesz a tervezésük. Ön is megszabadulhat egy hónap alatt derékszögeitől.

Mindez nem okoz senkinek semmi depressziót, nem érez nosztalgiát a vízszintesek iránt. Az Anti-geometritiszt jelképesen glóbusz alakú dobozokban hozzuk forgalomba, egy csomagolásban 60 tabletta van. Ötletkiegészítőként kell bevenni reggel, és lefekvés előtt. Legfőbb összetevője Pantheonkubuszkusz, Kolosszeum arénika, Güellikum, Makovecivisz és természetesen sok Zahadin-őrlemény.

A termék napi gyakorisággal történő fogyasztása ajánlott. Ellenjavallott a 16 éven aluli diákkor és a 24 év alatti egyetemi hallgatói jogkör. Továbbá kábítószer és alkoholfogyasztás, valamint ösztöndíj várandóság.

Egy hónapos fogyasztása megszünteti a vízszintesek és függőlegesek együttes használatát, abnormalizálja az egyeneseket. Tervei csak görbe vonalzóval lesznek szerkeszthetők, vagy valamilyen számítógépen, térbeli ötdimenziós programmal.

Szabaduljon meg unalmas protokolljaitól, gondoljon a természet amorf szabadságára.

Ha most megrendeli termékünket, több mint 50%-al olcsóbban, 19 900 forint helyett csak 9900 forintba kerül.

Töltse ki a megrendelő lapot honlapunkon – MOST. Várja meg az operátorunk jelentkezését.

Siessen, csak korlátozott számban forgalmazzuk – amíg a készlet tart.

Óvakodjanak a hamisítványoktól!       

Én már kipróbáltam, azóta a pontjaim is körök, és az összeadás jelét is nyolcasnak írom.

Az illusztrációkon Zaha Hadid világhírű iraki építésznő alkotásai láthatók

Milliárdosok lettünk

 Írta: Kulcsár Attila

Nagyon boldog vagyok, hogy megnyertük a 38 héten át felhalmozódott horribilis lottónyereményt, a hatmilliárd 431 millió – ki sem tudom mondani tovább a nyereményt. Most biztos sokan irigykednek majd ránk, de én évek óta készülök erre, és tudom, hogy titokban kell tartani, ezért maguknak elárulom, hogy nem mi voltunk. Ezt a történetet egy újságírónak mondtam tollba egy talált mobiltelefonon, tízezer forintért. Ez lesz élete nagy sztorija, a pénzt egy nájlon szatyorba tetettem le vele egy játszótéri kukába. Megtaláltam, de nem tudja a firkász, hogy ez csak az én fantáziám szülötte. Vagyis elképzeltem ezt én már ezerszer is, és most eladom a sztorimat, mert elvitték az orrom elől életem nagy lehetőségét.    

Memoriter

Írta: Kulcsár Attila

Azt mondta valaki, hogy Vergilius Aeneis-ére nincsen már semmi szükség. Annak idején  egy műveltségi vetélkedőn lehidalt a zsűri, amikor  elmondtam a humán   gimnáziumban  bemagolt első éneket:  „Arma virumque cano, Troiae qui primus ab oris Italiam fato profugus  Lavinia  venit litora…” stb.

Most nem tudom, mitől hidalna le, legfeljebb egy bravúros break-produkciós  fejen forgástól.   

A történet vége

Írta: Kulcsár Attila

Betlehemben, az időszámításunk kezdetén egy összeírás miatt óriási népvándorlás kezdődött.  Augusztus császár – 2019 évvel ezelőtt – elrendelt egy népszámlálást a Római Birodalomhoz tartozó Szíriában és Júdeában, hogy felmérje az adófizető polgárok és a hadra fogható férfiak számát. 

Czirenius volt akkor a helytartó, aki óriási felfordulást csinált a tartományban ennek lebonyolításával, a rendkívüli állapot hetekig is eltartott. Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez, mondták volna 700 évvel később egy újabb próféta követői, ugyanis a galileai adminisztráció úgy szervezte meg az egészet, hogy mindenki utazzon haza szülővárosába, és ott majd családonként összeírják őket az aedilisek. Mindenütt óriási tömegnyomor lett. A kis galileai települések nem volt felkészülve ekkora turizmusra. A szállodák megteltek. A magánházakban is minden talpalatnyi helyet kiadtak, persze sokan nem jelentették be, és nem fizettek később személyi jövedelemadót a bérbeadásból származó jövedelemből. Az emberek akkor se volt jobbak a jelenlegieknél.

Felhőszakadás

Írta: Kulcsár Attila

                                                                                                    

Az újságok tele vannak az emberi brutalitások híreivel. Nem tudom, mi okozhatja, de bizonyára köze van hozzá a klímaváltozásnak és a médiának. A filmek egyre durvább jeleneteket mutatnak be: elgázolt emberek, megfojtott-, felnyársalt-, leharapott fejű emberek, és ott vannak a zombik, a vámpírok és a farkasemberek is. Tudjuk, hogy ezek filmtrükkök, kaszkadőrök helyettesítik a kedvenc színészeinket, és mindenki túléli a horrort. A tévé mégis inkább rossz tanácsadó.  Ha csipszet esznek benne, te is elkezdesz nassolni. Ha isznak, öntesz magadnak, ha szexelnek, neked is eszedbe jut: de jó lenne.  

Sliccgomb foci

Írta: Kulcsár Attila

Nem úgy volt ám egykor, mint most, hogy ha egyszer-egyszer kimegyünk a meccsre  szurkolni a  csapatunknak, és  ha nem megy  a játék fiúknak, azt kiabálják a nézők kórusban a bírónak, hogy Hú-ha anyád, hú-ha anyád. Ha meg háromszor egymás után kikap a hazai pályán is a Törekvés, azt ordítozzák az edzőnek, hogy Sesztakov takarodj, Prokurbej, dugulj el! (Ez a kapusnak szól.) Mi azért régen olyankor is szurkoltunk a csapatunknak, ha nem volt jobb, és most is biztatjuk őket. Pedig milyen nehéz ma már a csatársort elsorolni. Azt mondja hogy: Melnyinszkij  Akenja, Dravcsenkó, Moniliu,  Bradov – szinte nyelv vizsga kell hozzá.  Gyerünk heteske, biztatják a villámgyors jobbszélsőt – akiknek még nincs meg.

Az áruló számla

Írta: Kulcsár Attila

Van, aki a korral bölcsebb lesz, van, aki kleptomániás, más javíthatatlan hazudozóssá válik, pedig csak szenilis. Gosztonyiéknál az asszony, Klotild, vénségére tisztaságmániás lett. Mindig is volt benne egy kis genetikai hajlam erre, az apja – Isten nyugosztalja – barokk-aranyozó volt. Őt hívták a templomokba, kastélyokba a gipsz-stukkókat bearanyozni. A 23 karátos arany füstlemez két ezred milliméter vastag. Az arany lapkákat ecsettel kell felvinni a kisangyalok arcára. Nagyon felelősségteljes munka. 

Mire való a vészfék?

Írta: Kulcsár Attila

Zolikát és Mórickát a szülei elszállították a nagymamához nyaralni – úgy döntöttek, hogy egy kis kikapcsolódás nekik is jár.  Egy ugrás csak a szomszéd megyeszékhely, de aztán egy nagyobb következett: leautóztak az Adriára egy hétre, pótnászútra, az igazi úgy is elmaradt. A fiúk – a 11 éves Zoli és a 7 éves Móric – jól el lesznek addig a Nagyinál.

Úgy is lett, a csipszek után megismerték a magyaros konyha ízeit, jó étvággyal fogyasztották a szilvás gombócot, nudlit, sztrapacskát, mákos tésztát, ezeket az egyszerű nyugdíjas ételeket. A fiúk mindketten módfelett elevenek voltak, naponta csak 10-12 órát töltöttek a TV vagy a laptop előtt. Ezért gondolt egy merészet a nagymami, elhatározta, hogy elviszi őket az unokatestvéreikhez, hadd melegedjek össze, ismerjék meg jobban egymást. Itt laknak 100 kilométerre, Intercityvel csak egy óra az út. Neki már ingyen van az utazás, a gyerekeknek meg hagytak itt pénzt a szülők, állatparkra, fagyira, buszra, uszodára.

Emlékőrző Utasellátó

Írta: Kulcsár Attila 

Gedeon mindig nagy utazó volt. A gimnáziumba bejáró egyetemistaként kezdetben hetente, majd havonta megtette a 270 kilométert oda-vissza, a fővárosig. Amikor középvezető lett, már a cégközpontba kellett felutaznia, értekezletekre, beszámolókra, konferenciákra. Egy efféle felugrás akkor négy óra utazást jelentett csak oda, egy-egy értekezlet pedig néha két óráig tartott, egy konferencia négyig is. A pesti vízfej így működött régen, a személyesség a csapatépítés része volt.

Diákként autója nem volt, később se szeretett a vállalati kocsival utazni, mert mindig beült hozzá egy-két kolléga, azt el kellett fuvarozni ide, oda, aztán megvárni itt, ott. Visszaszokott a vonatra. Ott az ember fel tud készülni a beszámolójára, olvasgathat. Az étkezőkocsi volt erre a legalkalmasabb.